A munkábajárás költségtérítése

Munkábajárás költségtérítése

A munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járás és tvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót.

 

 

Naponta vagy hetente?

Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy ideiglenes, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkahelyére, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot.

Hétvégi hazautazás esetében akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges – mivel csak egy állandó lakóhelye van az embernek – ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik. Ha tehát a munkavállaló munkavégzési célból költözik ideiglenesen munkahelyével azonos helységbe, vagy annak közelébe (ez utóbbi esetben a napi munkába járás címén is megilleti a költségtérítés), jár neki a hétvégi hazautazás címén az utazási költségtérítés. Ennek indoka, hogy ugyan nem napi, de heti rendszerességgel nagyobb utat tesz meg a hazautazása és munkahelyére történő visszautazás érdekében. Az „ideiglenesen” jelző a lakhatási státuszra vonatkozik, nem pedig időbeli korlátot jelent, vagyis a rendelettel ellentétes a hétvégi hazautazás címén költségtérítésre jogosultak körének leszűkítése meghatározott időtartamra (egy-két hétre, hónapra), így az „ideiglenesen” feltétel akár több évre is vonatkozhat. Lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen típusú munkaszerződéssel rendelkezik, azaz, hogy például határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e.
Nem feltétel, hogy az ideiglenes lakhatást a munkáltató finanszírozza. Ezt bárki finanszírozhatja, lehet albérlet, szálloda, a munkáltató által bérelt ingatlan, vagy akár a munkavállaló tulajdonában álló lakás is.

Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítési kötelezettségének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen.

Lakóhely, tartózkodási hely, állandó lakóhely

A törvény alapján a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.
A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
Az állandó lakóhely fogalma az, amelyet a munkavállaló a lakcímkártyájával tud igazolni. Minden egyéb hely, ahol a munkavállaló tartózkodik, a tartózkodási hely, illetőleg az ennél rövidebb időtartamú tartózkodás – feltéve, hogy a munkavállalás céljából más, mint a lakóhely –ideiglenes lakóhelynek feleltethető meg.

Utazási költségtérítés adózása

Az utazási költségtérítés-juttatást nem az Szja törvény, hanem rendelet teszi kötelezővé. A szja-törvény arról rendelkezik, hogy a rendelet szerint munkába járásnak minősített esetben az erre tekintettel adott költségtérítés összegét (az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a rendelet által előírt elszámolás, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben, valamint gépjárművel történő munkába járás esetén a munkahely és a lakóhely közötti távolságra kilométerenként 2016-ban 9 forint/2017-től 15 forint értékben) a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, az adómentes bevételnek tekintendő. Ebből az is következik, hogy nem csak a rendelet szerinti kötelező mértékű juttatás összegét kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét, akkor, ha a rendeletben meghatározott kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget (bérlet, jegy teljes árát) megtéríti a munkáltató a saját döntése alapján.
Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének számít a felek közt fennálló jogviszonyra tekintettel.