Árrés adózás (különbözeti adózás)

Egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a használt ingóságok ÁFA elszámolásakor milyen feltételeknek kell teljesülniük, ill. milyen elszámolásokat alkalmazhatunk.

Lényege, hogy az adóalany nem az ellenérték után, hanem a bevételének a költségeivel csökkentett összege után fizet áfát (feltéve, ha pozitív).

 

 

Különbözeti adózás a következő termék körökre alkalmazható:

  • használt ingóság
  • műalkotás
  • gyűjtemény darab
  • régiség

A továbbiakban a használt ingóságok különbözeti adózásának feltételeivel, adó megállapításának módszereivel foglalkozunk.

A különbözeti adózás alkalmazása esetén a felsorolt feltételek együttes fennállása szükséges:

  • a termék a felsorolt termékkörök valamelyike alá tartozzon
  • beszerzése továbbértékesítés célú legyen
  • a termék beszerzője a vásárolt terméket
    • ne adóalany személytől, szervezettől vásárolja
    • olyan adóalanytól vásárolja, akinek termék értékesítése a 87. § szerint mentes az adó alól (pl.:szgk értékesítése azért adómentes, mert beszerzéskor az áfa levonási tilalom végett nem vont áfa-t)
    • alanyi adómentes adóalanytól vásárolja.
    • másik viszont eladótól vásárolja.
  • az adóalany nem tett ezen adózás alkalmazásáról lemondó nyilatkozatot.

Összefoglalva:
A felsorolt termék körök tovább értékesítési célú, a felsorolt értékesítői körbe tartozó személytől, szervezettől történő beszerzést követően a termékre kötelezően a különbözet szerinti adózást kell alkalmazni, kivéve, ha az erre szolgáló adatbejelentő/változásbejelentő nyomtatványon az adóalany ezen mód alkalmazásáról lemondott. A lemondó nyilatkozatát nem változtathatja meg a választás évét követő 2. naptári év végéig.

Adó megállapítási módszerek:

  • Egyedi nyilvántartás (fő szabály): mindegyik terméknek önálló adóalapja van, (értékesítési ár-beszerzési ár)
  • Globális nyilvántartás (választható): egy kommulált árrést képzünk az egyes adó megállapítási időszakokban, s valamennyi értékesítés összesített összegét csökkentjük az összes beszerzés összesített összegével. Eltérő adókulcs alá tartozó termékek

esetében (pl.: használt könyvek, használt bútorok) adókulcsonként kell képezni az árrést. Ezen módszer választását előre be kell jelenteni, s a következő év végéig nem térhet el tőle.
Mindkét módszer esetén, ha a különbözet összege pozitív, akkor már az adót is tartalmazza, tehát nem rászámoljuk az adó összegét.

Példa:
beszerzési ár: 1.000.000,
értékesítési ár: 1.200.000
=> különbözet: 1.200.000-1.000.000=200.000
=> adó összege:200.000/0,2126=42.520

Viszont minden olyan termék esetében, melynek beszerzési értéke meghaladja az 50 e Ft-ot, kizárólag csak az egyedi nyilvántartáson alapuló módszer alkalmazható, még abban az esetben is, ha egyébként a globális nyilvántartást választotta az adózó.

Mindkét nyilvántartás esetében a termékekről folyamatos mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Ha mindkét nyilvántartást vezet a cég, elkülönítette kell kezelni a nyilvántartásokat, melyeket tételes leltárral kell alátámasztani.

Viszonteladóként teljesített ügyletei esetében adólevonási jog nem illeti meg az adózót. Azaz az árrés adózás tevékenységéhez kapcsolódó beszerzések áfa-ját nem helyezheti levonásba. A közvetett beszerzések (rezsi, bérleti díj, könyvelési díj) levonásba helyezhető.

Bizonylatolás:

  • nyugta, ha nem áfa alanynak értékesít, s nem kér számlát.
  • egyéb esetekben számla, melyen fel kell tüntetni a törvényi hivatkozást. A számlán értékadatként csak a vételár szerepelhet.